Eredettörténet

Egyes vidékeket híres szülötteikről, nagy csatákról, helyi nevezetességeik, természeti csodáik, vagy fekvésük, netán funkcióik után keresztelnek el. De honnan ered, a székesfővárosunk felett magasodó 495 méteres Hármashatár-hegy neve?

Már, egy 1212-ben kelt oklevél is említést tesz, a Buda felett magasodó területről, bár ekkor még „Magas-hegy” (Mons Excelsus) névvel illetik, az ott található nagy követ, pedig „Szamár-kőnek”, míg az alatta elterülő vidéket „Mogyorósnak”. Egyes feltételezések szerint az egész hegyet így emlegették ekkoriban.

Az 1847. évi dűlőkeresztelő során, a honfoglaló nagyfejedelmünk után, „Árpád ormára” keresztelték, ugyanis egyes legendák szerint a hegy tövében volt sejthető a vezér sírja. Erre kézzel fogható bizonyítékot nem találtak, valószínűleg ennek is köszönhető, hogy ez az elnevezés nem állta ki az idő próbáját, nem ment át a köztudatba.

A 19. század második felében érdemelte ki, ma használt Hármashatár-hegy címet, tekintve, hogy a gerince, illetve a csúcsa képezte, az ekkor különálló Buda, Óbuda és Pesthidegkút mezsgyéjét. E titulusát napjainkban is őrzi, csak most már az előbbi városrészeket magukban foglaló II., illetve III. kerület határán fekszik.

A hegycsoport többi tagjától „elhatárolódik”, nyergek választják el. Északon a Virágos-nyereg különíti el a Csúcs-hegytől, délen a Felső-Szépvölgy, valamint a Farkas-torok völgye a Tábor-hegytől, a Felső-Kecske-hegytől és az Újlaki-hegytől.

Kopár csúcsáról széles kilátás nyílik a budai hegyek teljes vonulatára, de látszanak a Pilis, a Visegrádi-hegység és a Börzsöny csúcsai is.

HHH